ZéGeneráció új sorozata a #blog-on is olvashatóvá válik, de mindig csak aznap, amikor a következő rész elhangzik a rádióban... Olvassátok, s ha érdekel a folytatás, ma este 21:04-től hallgassátok meg a ZéGenerációban!
9. rész: Zavaró tényező zöld suzukival
Egy halasztó egyetemista legdrágább kincse az idő. Végre sikerül beosztani, mindennek megvan a maga helye, a hétköznapok kezdenek egy megszokott rend szerint haladni. De ekkor beüt a krach. Bekerül a képbe egy plusz ember, egy váratlan fordulat, ami felborítja az egész rendszert. Hívhatjuk szerelemnek vagy egyszerűen csak zavaró tényezőnek, a lényeg az, hogy a jól kialakított időbeosztás azonnal borul. Ráadásul az ember önszántából képes felborítani a precízen kicentizett rendszert. Normális ez? - kérdezhetjük teljesen jogosan és mielőtt elhamarkodott választ adnánk, gondoljuk csak gyorsan végig a dolgokat. A szerelem furcsa ügy. Egyrészt elveszi az ember eszét, másrészt meghozza. Képesek vagyunk őrültségekbe bocsátkozni miatta, olyan dolgokra vetemedni, mint az időbeosztás teljes átvariálása. De közben fel is kell nőnünk és, ha csak látszólag is, de felelősségteljesen viselkednünk.
A szerelem kiborít és felborítja a napi beosztást, de energiát is ad, így a feladatainkat kevesebb idő alatt és könyebben el tudjuk végezni. Ezzel viszont időt nyerhetünk, amit a másikkal tölthetün. Ördögi kör. Ráadásul mindez teljesen kiszámíthatatlan. Akármennyire is tiltakozol, sőt, lehet, hogy amikor a legjobban tiltakozol ellenne, utolér. Tudom, mit jövök én is ezzel a nyálas dumával, netán elvakít a rózsaszín köd, az én életembe is belepofátlankodott egy zavaró tényező? Mondhatjuk. Pont a legrosszabbkor? Igen. De amellett, hogy öt hónap kemény munkáját egy nap alatt tönkretette, egészen elviselhető így az élet. Amit tönkretett, egészen hamar újraépítette, persze belepaszírozta magát is az új időbeosztásba és rákényszerített, hogy ezt a kicsit szorosabb rendet még pontosabban tartsam. Igen, az öt centire a föld felett lebegés kicsit szétszedte a figyelmem, de amint hozzászokik az ember, a koncentrációja jobb lesz, mint újkorában. Sőt, képes lesz lelkesedni olyan dolgokért is, amik eddig teljesen hidegen hagyták. A kiegyensúlyozottság veszélye tehát az, amivel szembe kell néznünk. Ha mindent jól csinálunk, a szerelmnek akár ilyen végzetes következményei is lehetnek. A vállunkról egy kicsit lekerül a halasztó egyetemista lét súlya, de azért annyira még éppen nyomja, hogy ne feledkezzünk meg róla.
A régi mesék a szőke hercegről, fehér lovon egy kicsit átíródnak. Igaz szőkének szőke, de csak zöld Suzukija van és a kastélyt, meg a megmentés részét is el kell felejteni a mesének. De cserébe kapunk egy varázslatos zsákot, amiben varázslatos idő van. Mivel egy halasztó egyetemista legfontosabb kincse az idő, ezért ez annyira nem is előnytelen felállás és lehet, hogy még jobban is járunk vele, mint egy üvegcipellővel vagy egy egész birodalommal. A lényeg, hogy a varázslatos idő, képes a nemlétező szabadidőből még többet gyártani. Láthatatlan marad, de mégis ott van. Semmit nem tettél, de valahogy mégis össze tudtatok futni egy órára, pedig ma egy szabad perced se volt. Nos, ez a varázslatos zsáknyi idő, ami persze kifogyhatatlan, ez a kulcsa annak a mesének, amit most éppen élek. Ez az a kincs, amiért megéri elviselni azt a pofátlan, zavaró tényezőt, akinek még fehér lova sincs. Ezek után már nincs is másra szükség, jöhet a boldogan éltek, amíg meg nem haltak, akarom mondani, a boldogan élnek, amíg időben vannak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése